Nem minden az, aminek látszik – a magasan funkcionáló szorongók világa
Dóra
Ismersz valakit, akinek hasznos lehet? Oszd meg vele a cikket
A szorongásról valószínűleg már sokat hallottál vagy olvastál, és az ÉnTervező csapata is többféle módon foglalkozott a témával. Van azonban egy kevésbé ismert formája, amelyről ritkán esik szó, pedig rengeteg embert érint. Ez pedig nem más, mint a magasan funkcionáló szorongás.
Amikor a szorongás láthatatlanul kúszik be az életünkbe
Bár hivatalos diagnózisként még nem szerepel a szakmai irányelvekben, számos kutatás és klinikai tapasztalat alátámasztja a létezését. A klasszikus szorongással ellentétben a magasan funkcionáló szorongók nem omlanak össze, és mentális nehézségeik nem gátolják őket a mindennapi életben – legyen szó munkáról, családról vagy párkapcsolatról.
Tüneteik között egyaránt találunk negatív és pozitív megnyilvánulásokat.
A negatív tünetek közé tartozik például, az állandó összehasonlítás másokkal, a rumináció (vagyis a folyamatos rágódás), a pihenésre való képtelenség, a folyamatos tevékenykedési kényszer, a halogatás, a jövő miatti szüntelen aggodalom, a nemet mondás nehézsége és a negatív gondolatok túlsúlya.
Miért marad rejtve a társadalom számára?
A pozitív tünetek azért maradnak észrevétlenek – vagy épp elismerésre méltónak tűnőnek –, mert a társadalom szemében gyakran kívánatos tulajdonságoknak számítanak. Ha valaki precíz, szorgalmas, kimagasló teljesítményt nyújt, rendszerezett, önálló, felelősségteljes, és társaságban is jól érvényesül, az környezete számára példaképpé válhat. Sokan nem is sejtik, hogy mindez nem feltétlenül a belső nyugalomból fakad, hanem inkább a szorongás enyhítésének egyik eszköze.
A külvilág számára úgy tűnhet, hogy minden rendben van, de a nap végén az érintettek éjszakákon át rágódhatnak azon, hogy vajon mindenre eléggé odafigyeltek-e, elvégeztek-e minden feladatot, jobbak-e mások náluk, és megtettek-e mindent, amit csak lehetett.
A magasan funkcionáló szorongás így észrevétlenül válik a mindennapok részévé. A kérdés csak az, hogy felismerjük-e időben, és teszünk-e azért, hogy ne ez határozza meg az életünket?
Miért marad láthatatlan a szenvedés?
A magasan funkcionáló szorongók esetében a környezet többnyire a pozitív tüneteket érzékeli, ennek köszönhetően a negatív tünetek rejtve maradnak. Így kívülről egy sikeres, mindenben helytálló, magabiztos ember képe rajzolódik ki, olyasvalakié, akinél látszólag minden rendben van.
A felszín mögött azonban gyakran állandó feszültség, bizonytalanság, kétely és tehetetlenség bújik meg, melyet a külvilág nem érzékel. A pszichológia ezt disszimulációnak nevezi, vagyis a tünetek tudatos vagy tudattalan elrejtésének. Ez egy olyan stratégia, amely segít fenntartani a „minden rendben van” látszatát, miközben belül a szorongás folyamatosan jelen van.
Mit tehetünk, ha magunkon is felismerjük a tüneteket?
A magasan funkcionáló szorongók jellemzően a szorongás kezelésében is perfekcionisták, vagyis gyakran már számos módszert kipróbáltak: legyen szó relaxációról, meditációról, légzéstechnikákról vagy sportról. Bár ezek rövid távon enyhíthetik a tüneteket, tartós változást általában nem hoznak.
Ezért az okok feltárása és a mélyebb szintű kezelés is kulcsfontosságú, amelyben egy szakember támogatása jelentős segítséget nyújthat. Gyakori kiváltó tényező például, egy olyan korai környezeti emlék – család vagy iskola –, ahol a személyes értéket kizárólag a teljesítmény határozta meg. Ha az elvárások folyamatosan magasak voltak, könnyen kialakulhatott az az érzés, hogy a szeretet, elismerés és elfogadás elnyeréséhez állandóan bizonyítani kell. Ez a belső hajtóerő aztán felnőttkorban is megmaradhat, fenntartva a szorongást és a folyamatos készenléti állapotot.
A változás elindításához ezeknek a mélyen gyökerező gondolatoknak az átformálása elengedhetetlen. Ebben nagy segítséget nyújthat például, a kognitív viselkedésterápia vagy a sématerápia, amelyek tudatosan segítenek új mintákat kialakítani. Emellett érdemes kiemelt figyelmet fordítani az érzelemszabályozás fejlesztésére és a szorongás kontrollálására, hiszen egy komplex, átfogó megközelítés hosszú távú eredményeket hozhat.
Miért érdemes foglalkozni a magasan funkcionáló szorongással?
Bár a magasan funkcionáló szorongók hosszabb ideig képesek együtt élni tüneteikkel, és azok időnként kevésbé érezhetőek, mégis a háttérben folyamatosan jelen vannak. Rövid távon talán még kezelhetőnek tűnnek, azonban hosszú távon komoly testi és mentális következményekhez vezethetnek.
A tartós szorongás testi szinten pszichoszomatikus tünetekhez, például, fejfájáshoz, emésztési problémákhoz vagy krónikus fáradtsághoz vezethet. Mentális szempontból pedig növeli a pánikzavar, más szorongásos betegségek, kiégés vagy akár depresszió kialakulásának kockázatát.
Éppen ezért fontos időben felismerni a tüneteket, tudatosan változtatni a gondolkodásunkon és életmódunkon, és ha szükséges, szakértői segítséget kérni. A megelőzés és az önismeret fejlesztése hosszú távon nemcsak a mentális jólétünket, hanem az egész életminőségünket is javíthatja.
👉 Ha magadra ismertél, és azonnali segítségre lenne szükséged, az ÉnTervező Klubban számos megoldás vár a fennálló tünetek kezelésére.
Irodalomlista:
- Patrick E. McKnight, Samuel S. Monfort, Todd B. Kashdan, Dan V. Blalock, Jenna M. Calton (2016) Anxiety symptoms and functional impairment: A systematic review of the correlation between the two measures, Clinical Psychology Review
- Stephan Doering, Victor Blüml, Karoline Parth, Karin Feichtinger, Maria Gruber, Martin Aigner, Hemma Rössler-Schülein, Marion Freidl & Antonia Wininger (2018) Personality functioning in anxiety disorders, BMC Psychiatry
Fuller Bianka vagyok, pszichológus és pszichoedukátor. Önismereti és szorongás oldó pszichoedukációt és támogatást nyújtok fiatal felnőtteknek (25-35 éves korosztály).
